Magyarország

Az ország 2004 óta az Európai Unió, 2007. december 21. óta pedig a schengeni övezetnek is tagja.

 

Területe 90 036 négyzetkilométer. Nyugaton Ausztriával, északon Szlovákiával, északkeleten Ukrajnával, keleten Romániával, délen a volt Jugoszlávia utódállamaival, Szerbiával, Horvátországgal és Szlovéniával határos.

 

Magyarországot hagyományosan hat tájegységre szokás bontani. Ezek nyugat-keleti irányban az Alpokalja, a Kisalföld, a Dunántúli-dombság, a Dunántúli-középhegység, az Alföld és az Északi-középhegység.

 

Az ország legfontosabb természeti kincse a termőföld, annak ellenére, hogy a talajminőség változatos. Területe 70%-a alkalmas mezőgazdasági hasznosításra, s ezen arányon belül 72%-ot tesznek ki a szántóföldek.

 

Az állat és növényvilág védelmére Magyarországon 10 nemzeti parkot, és számos egyéb természetvédelmi területet hoztak létre összesen 816 008 hektáron. Ezek közül a legfontosabbak Budapesten a Városliget, Margitsziget, Gellért-hegy, Sas-hegy, Dunántúlon a világörökséghez tartozó Fertő-tó, a Velencei-tó, Tihany, Észak-Magyarországon az Északi-Középhegység természeti értekei (Lillafüred, Aggtelek, stb.), és az Alföldön többek között a Hortobágy.

A mai Magyarország területén a magyar törzsek megérkezése előtt számos nép élt, amelyek a 895-ben lezajló honfoglalás után összeolvadtak a magyarsággal. A X. században Géza fejedelem kezdte meg a magyarság keresztény hitre térítését, de a római irányt fia, „államalapító” Szent István tette egyértelművé.

 

1541-ben az ország három részre szakad, egy részét a törökök foglalták el, másik része a Habsburgoké lett, csak Erdély maradt független. Zrínyi Miklós kísérletet tett a törökök magyar vezetéssel történő kiűzésére, de a Habsburgok megakadályozták és a Wesselényi-féle összeesküvés, majd a Thököly-felkelés kudarca után a XVII. század végére a Habsburg vezetés alatt álló keresztény seregek foglalták vissza törökök által uralt területeket, s ettől az időtől kezdve Magyarország a Habsburg Birodalom része lett.

 

A függetlenség kivívására két jelentősebb kísérlet történt, a II. Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc a XVIII. század elején, valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc. A 1848-as nemzeti forradalom idején Batthyány Lajos miniszterelnökségével önálló magyar kormány alakult. 1849-ben Kossuth Lajos vezetésével függetlenségi háború kezdődött, amelyet a Habsburgok csak orosz segítséggel tudtak leverni.

Az Habsburg uralkodóval történt kiegyezésre végül 1867-ben került sor, s ezután létrejött az Osztrák–Magyar Monarchia. 1873-ban három város (Pest, Buda és Óbuda) egyesítésével létrejött az új főváros, Budapest.

 

Az I. világháborúban Magyarország a Monarchia részeként, Németország szövetségeseként vett részt. A szomszédos államok francia-brit támogatással az ország jelentős részét megszállták. A trianoni békeszerződés (1920. június 4.) értelmében a volt Magyar Királyság területének kétharmada és lakosságának csaknem kétharmada a környező országokhoz került. A két világháború között Magyarországot (amelynek államformája újból királyság lett) Horthy Miklós kormányzó vezette. A II. világháborút megelőző revíziós politikának is köszönhetően, Magyarország visszacsatolhatta a szomszédos országok magyarlakta területeit. 1941-ben a náci Németország oldalán hadba lépett Magyarország. A háborút lezáró párizsi békeszerződés a pozsonyi hídfő kivételével visszaállította a Trianonban megállapított határokat.

 

A megszálló szovjetek segítségével a kommunisták vették át a hatalmat, és az országban egypártrendszer alakult ki (Magyar Népköztársaság). 1956-ban forradalom tört ki, Nagy Imre lett a miniszterelnök, aki a népfelkelés sodrában szakított a Varsói Szerződéssel, kikiáltotta Magyarország semlegességét, és visszaállította a többpártrendszert. A forradalmat szovjet csapatok verték le, és a Moszkva által kijelölt új pártvezető, Kádár János által alakított új kormány visszaállította a kommunista egypártrendszert.

 

A rendszerváltás 1989-ben következett be, amelynek legfontosabb politikai aktusa az új köztársaság kikiáltása volt Budapesten. Magyarország 1990-től kezdve a nyugati (euroatlanti) integrációra törekedett. 1999-ben tagja lett a NATO-nak, majd 2004. május 1-jétől az Európai Uniónak. 2007. december 21-étől Magyarország hivatalosan is a schengeni övezethez tartozik.