Lemberg és környéke

Lemberg (ukránul Львів) Lemberg megye közigazgatási központja. A város Kelet-Európa egyik ékköve, dísze, ahol 2000 történelmi, építészeti és kulturális műemlék található. A város történelmi központja fel van jegyezve a UNESCO világörökségének listájára.

Lemberg dombokra épült, az átlagmagassága 289 méter. A város legmagasabb pontja a Viszokij Zamok (Magas Vár) (409 m).  A történetírás szerint Lemberg a Poltva folyó közelében épült, de a XIX. században ide (jelenleg a Sevcsenko, Szabadság és Csornovil utcák) vezették le a legfőbb városi vízelvezetést.

Lemberg hat kerületre osztódik, melyek közül mindegyik saját önálló irányítási szervekkel rendelkezik:

• Galiciai
• Vasútvonalú
• Licsakivi
• Szihovi
• Frankói
• Sencsenkói

Lemberg közigazgatásához ezen kívül a következő települések is hozzátartoznak:

• Vinnyiki város
• Rudno mezőváros
• Bruhovicsi mezőváros

A hivatalos verzió szerint a várost a XIII. század közepén alapította Halicsi Danilo, majd fia, Lev után nevezte el. Első írásos emléke 1256-ből származik. Más források szerint település ezen a helyen sokkal korábban is létezett (még mielőtt Danilo megépítette a várerődöt).  A várost elhelyezkedése miatt a kereskedelmi utak kereszteződésén északtól délig, kelettől nyugatig nagy, vonzó zsákmánynak tekintette sok törzs és nép. 1387-ben Lemberg lengyel fennhatóság alá került, és uradalmi központtá vált. Lengyelország első felosztását követően az Osztrák-Magyar Monarchiához került, és Galícia közigazgatási központja lett. A Habsburg Birodalom felbomlását követően - az első világháború után - kikiáltották a Nyugat-Ukrajnai Népköztársaságot, de rövid időn belül Lemberg ismét Lengyelországhoz került. 1939-ben a Molotov-Ribbentrop paktum értelmében Nyugat-Ukrajna jelentős részét, s azon belül Lemberget is, a szovjet hadsereg szállta meg. A második világháború ideje alatt Lemberg szinte egész zsidó lakosságát elhurcolták és kiirtották. A XX. században a város etnikai és kulturális látképe nemegyszer változott meg.

Lemberg Ukrajna jelenetős ipari központja. Éppen itt koncentrálódik az országos lámpagyártás 95 %-a, az autóvontatók előállításának 100%-a, valamint az autóbuszok készítésének 11%-a. A XXI. század elején az ipari komplexum alapját már 240 különböző tulajdonformájú vállalkozás adja. Fejlesztését a Podzamcse vasútállomáshoz való közelsége, és az alacsonyabb földadó (mivel ez a terület 1931-ig nem tartozott a városhoz) segítették elő.

A XX. század második felében a térség a könnyű-és az élelmiszeriparra összpontosított: a városban bőrgyár, lakkfesték égető, gázgyár, hatalmas kenyérüzem, vajgyár, húsüzem, cukrászüzem, halfeldolgozó üzem, sörfőző és szeszesital gyár volt, valamint üvegkészítő gyárak, amelyek létrejötte az itt nagymértékben előforduló homoknak köszönhető. A fémfeldolgozó ipart a műszergyár képviselte.

A nyugati térség legfőképpen a Vasútvonalú közigazgatási kerület határaival egyezik meg, itt alapvetően a gépépítés volt a meghatározó. A déli ipari szektor határa a Perszenkivka és a Szknilov vasútállomásoknál húzódik meg. Alapját a villamos, ill. az energiaipar, valamint a Lembergi autóbusz gyár adja. Itt összpontosulnak a téglagyárak és az építkezési anyagok gyárai.

Napjainkban Lemberg a nemzeti eszmék és a kultúra kincstára, Nyugat-Ukrajna gazdasági, művészeti, és kulturális központja. A városban számtalan múzeum, képgaléria, színházi és zenei társulat található. Az opera és balett színház hatalmas népszerűségnek örvend.

Lembergben 12 felsőoktatási intézmény van, amelyek a város magas oktatási színvonalát biztosítják. De Lemberg nemcsak kulturális és művészeti központként, hanem igen fejlett vállalkozási térségként is ismert.