Kolomijszki járás

A kolomijszki járást 1939-ben hozták létre. Közigazgatási központja Kolomija, város területi alárendeltséggel. A környék településeit kapcsolták össze a kolomijszki városi tanács fennhatósága alá. Első írásos említése 1240-ből származik. Az itt élők nagyrészt mezőgazdasággal foglalkoznak.

Kolomiscsina (Kolomija vidéke) - egyedülálló szöglete Ukrajnának, amely összekapcsolódik Pokuttyával és Huculscsinával. A járás az Ivano-Frankovszki terület délkeleti részén helyezkedik el. A járás területe az adatok szerint több mint 1,026 négyzetkilométer. Igazgatása alá 3 nagyközség és 80 falu tartozik.  Előnyös földrajzi elhelyezkedésének köszönhetően , ebben a járásban különleges természeti értékek találhatók, kiegészülve az Elő-Kárpátok sajátságos élővilágával, gyönyörű környezettel, illetve rengeteg emlékmű épülettel párosul, melyek különböző stílusokban és korszakokban épültek. Ezek mellett itt felfedezhetők a régi korokból megőrzött kulturális értékek és tradíciók.

Sok történelmi emlék kötődik ehhez a vidékhez, amit az itt található rengetek építészeti emlékmű is tanúsít, amelyeket jó állapotban őriztek meg napjainkra is. A falukban és településeken található 54 épület, melyek saját stílusukban, építési adottságaikban, építőanyagukban különlegesek. Néhány közülük jelentősebb, néhány több száz éves, mint például a Hvizdeci monostor és templomtorony, a Szent Mihály templom, Pecseninben a XVIII. századi templomtorony, a Sztupkovi templom, Babjanecben  a Szent György templom és torony, a járási központban a Megváltó fatemplom, aminek természetesen csodálatos ikonkollekciója is van.

A kolomijszki járás területén található legkorábbi települések a XIII század óta létező Otinija, és  Pecsenisin (14 sz.). Utóbbi Oleksza Dovbus születési helye,  ám még az oprisk mozgalom előtt Pokuttyában, Korsiv faluban 1434-ből származó írott források nevezik meg a későbbi nagy népvezért.