Dolinszki járás

A Dolinszki járás (ukránul Долинський район) Ivano-Frankivszk megye nyugati részében található. Az északi része Prikarpattyában húzódik, a Priszvecsáni hegyvonulat határáig. Délen vannak a Vízválasztói (Belső) Gorgánok.

A járási központ Dolina, amit a X. sz. második felében alapítottak. Ezen terület benépesítése bizonyos mértékben a dús erdőkben fellelhető sólerakásokkal hozható kapcsolatba. Első emléke a lengyel Jagelló Ulászló király uralkodásához fűződik. 1525-ben a város megkapta a magdeburgi jogot, ennek kapcsán pedig a vezetőség rendelkezése szerint a lakosságnak megengedett volt a sófőzés, piacok és vásárok lebonyolítása.

A XVI-XVII. században Dolina nem egyszer szenvedte meg a tatár betörést. 1594-ben különösképpen nagy pusztítást végzett itt az ellenség. A Zamcsiscse hegy melletti erődromok napjainkig is megmaradtak.

Dolinával együtt fejlődött a többi olyan település is, amelyeknél sóforrásokat leltek fel. Eképpen jelentek meg a következő települések: Troszjanec, Szolukiv, Szloboda, Dolinszka, Rakiv stb.

A járás legrégebbi városa Bolehiv. Első írásos emlék a „bolehivi földekről” 1371-ből származik. 1564-ben Bolehivban, az ún. Öreg Bányában jött létre az első vállalkozás: a sófőzde.

A járás további régi települései közé tartozik : Hosiv (1469), Mizsriccsja (1371) valamint Tisziv (1464).