A Nagyszőlős fölött emelkedő Fekete-hegy sziklateraszán állnak az Ugocsa vár romjai. Kedvelt kiránduló helye ez a környékbelieknek. A várhoz nagyon könnyen eljuthatunk, ha autónkat letesszük a Királyháza és Huszt felé vezető utak kereszteződésénél. A várhoz felvezető út egy kisebb bolt mellett vezet fel a Huszt felé vezető útról jobbra. Gyalogosan néhány percek alatt eljuthatunk a környező házakkal mára már szorosan egybeépült várromhoz.
Nagyszőlős környéke már a korai paleolit korszakban, tehát több mint 50 ezer évvel ezelőtt betelepült, a késő bronzkorszakban (időszámításunk előtti II. évezred) pedig már több itteni településről tudunk.
A honfoglalás után a magyarok kisebb erődítményt emeltek a Fekete-hegyen, amely védelmet nyújtott a vidékünkre gyakran betörő besenyők ellen. Az Árpád-házi királyok vadászterülete volt a környék, a XII-XIII. századokban azonban annak központja nem itt, hanem Királyházán volt. A XII. század közepén II. Géza flamand és szász telepeseket telepített ide, akiknek nem csak földet adott, hanem különböző privilégiumokkal is felruházta őket.
1241-1242-ben Batu kán tatár hordái söpörtek végig a vidéken, mindent felégetve és elpusztítva maguk után.
Az első említést Nagyszőlősről Zceuleus néven egy 1262. évből származó okmányban találjuk. Neve arra utal, hogy már akkor szőlőműveléssel foglalkoztak a környék lakosai. 1284-ben Asszonyságszőlős néven szerepel az okmányokban, ami arra utal, hogy a környékbeli földek a mindenkori királynék tulajdonát képezték.
1262-ben a település királyi városi rangot kapott és számos privilégiummal rendelkezett. Rangját III. Endre 1294-ben és Károly Róbert 1319-ben és 1329-ben ismételten megerősítette.
1399-ben I. Zsigmond Perényi Pál Zemplén-megyei ispánnak adományozta Nagyszőlőst és környékét a törökök elleni háborúban játszott kimagasló szerepért, különösen a nyikopoli (Bulgária) csatában tanúsított vitézségéért. A Perényi család az elkövetkezendő évszázadokban kimagasló szerepet játszott a vidék történelmében. 1405-ben tulajdonába került a királyházai Nyalábvár is, amelyről cikksorozatunk előző részében írtunk részletesebben.
A XV. század elején az Ugocsa vár a ferences rendi szerzetesek tulajdonába került. A Fekete-hegyen épült vár a Tisza jobb partja mentén futó utat és a réveket ellenőrizte.
A protestáns hitre át tért Perényi Ferenc 1544-ben elvette a szerzetesektől a várat és megerősítette azt, lovagvárrá alakította. 1566-ban azonban elárulta I. Ferdinándot és János Zsigmond erdélyi fejedelem oldalára állt. A király parancsára katonái 1557-ben elfoglalták a várat és egy év múlva lerombolták azt.
Nagyszőlős lakossága aktívan részt vett az 1703-1711-es évek felszabadító háborújában, vitézül harcolt II. Rákóczi Ferenc kuruc seregében. Már 1703 júliusában elűzték a városból az osztrák hatóságokat és egészen 1711 májusáig hűek maradtak a nagy fejedelemhez.
1717-ben a krími tatárok törtek be a vidékre és ismét a földdel egyenlővé tették a várost. Két napon át rabolták, fosztogatták lakosait, majd mindent felégettek maguk után. 1720-ban ezért mindössze 49 lakosa volt Nagyszőlősnek, ebből 34 jobbágy és 13 zsellér.
A XVIII. században gyors fejlődésnek indult a város, 1815-ben már 1773 lakosa volt, ebből 29 jobbágy, 326 zsellér, 18 iparos, 131 szolga.
A XIX. század elején gyors fejlődésnek indult a Perényi-uradalom, különösen annak szőlészete. 1832-ben 17 560 liter, tíz év múlva pedig már 54 350 liter bort termelt és értékesített.
A jobbágyrendszer felszámolása után Nagyszőlősön szeszfőzde, gőzmalom, két kőbánya működött, gyors ütemben növekedett a kisiparosok - szabók, csizmadiák, kovácsok száma. A város lakossága 1880-ban 4 381 fő volt, tíz év múlva - 5 187, 1900-ban pedig 5 743.
1892. május 1-én Nagyszőlősön adta első nyilvános hangversenyét Bartók Béla. A régi megyeháza nagytermében A Duna folyása című saját szerzeményét adta elő.
1881-ben polgári iskola nyílt a városban.
A trianoni békeszerződés értelmében Nagyszőlős is a Csehszlovák Köztársaság uralma alá került, amely nem nagy gondot fordított iparának fejlesztésére, a cseh uralom évei alatt csak néhány kisebb üzem (téglagyár, szeszfőzde, két gőzmalom) épült a városban.
1944. november 18-án Nagyszőlősről is elhurcolták a sztálini munkatáborokba a 18-50 éves magyar férfiakat. Számukat pontosan nem tudjuk, bizonyos azonban, hogy 1945 júniusában levéltári adatok szerint 444 nagyszőlősi férfi ismeretlen helyen tartózkodott. A sztálini terror áldozatainak száma tehát többszázra tehető.
Az Ugocsa vár szabályos négyszög formájú volt, méretei 46,9x44,8 méter. Sarkain szögletes alakú bástyák álltak, déli oldalán kaputorony emelkedett.
A szabálytalanul, durván faragott kövekből emelt várból legépebben két lőréses bástya maradt fenn.
A vártól délre, mintegy 50-60 méternyi távolságban a ferences rendi szerzetesek régi kolostora áll, melyet a Perényi család a XV. század végén alapított. Levéltári okmányokban első ízben 1516-ban fordul elő. 1535-ben 22 szerzetes lakott a kolostorban, állítólag itt őrizték a mohácsi vész után Kapisztrán Szent János Szerémújlakról ide szállított tetemét.
1556-ban a rendházat lerombolták, szerzeteseit elüldözték, ereklyéit megsemmisítették. A kolostor romjait a XVII. században a barátok szőrcsuhájáról Kankó várnak nevezték.
Kategória: Műemlék, építmény : Világi épület, építmény
|
Járás: Nagyszőlősi járás Település: Nagyszőlős (Vinogragyiv) Cím: Nagyszőlős |