TÉRKÉPES KERESŐ
SZÁLLÁSHELYEK
Kárpátalja területét olyan egykori, történelmi vármegyék adják, mint Bereg, Ung, Ugocsa, TELEPÜLÉSEK
Gálocs, a túlnyomórészt magyarok által lakott település a megyeszékhelytől tíz kilométerre délnyugati irányban, az Ungvár-Kisszelmenc útvonalon terül el.... ISMERT SZEMÉLYEK
Lahner Emil. Festő, grafikus. A mérnöki diploma megszerzése után egy ideig a Diósgyőri Ágyúgyárban dolgozott, majd beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára, ahol Vaszary János növendéke lett. Korai, Magyarországon készített képe...LEGFRISSEBB FÓRUMTÉMÁK
HÍRLEVÉL
Uglya-Sirokoluzsanszki természetvédelmi terület
Az Uglya-Sirokoluzsanszki természetvédelmi terület 400-1 280 méteres tengerszint feletti magasságban helyezkedik el az Északkeleti-Kárpátokban, 15 580 hektáros területen, a técsői járásban. A masszívum alapját kréta- és paleogén kori flisrétegek alkotják. A területen hatalmas mészkőtömbök találhatók, amelyekben karsztos felszínformák is előfordulnak, többek között közel 30 karsztos barlang. Itt található az Ukrán Kárpátok legnagyobb barlangja – a „Druzsba” (Barátság), amelyben a járatok hossza meghaladja az egy kilométert. A szintén itt található „Molocsnij kaminy” (Tejkő) barlang a régészeti lelőhelyéről híres: késő-paleolitikumi leleteket fedeztek fel ezen a helyen. Egyedi geomorfológiai képződményeknek számítanak a közel 70 méter magas mészkősziklák.
Az Uglya-Sirokoluzsanszki védett terület legmagasabb csúcsai 1 000 méter felettiek, a hegygerinc megvédi a területet az északi szelektől. Így az éghajlat meleg, mérsékelt és nedves az előhegyi területeken, a magashegységen pedig hűvösek és rendkívül nedves. A januári középhőmérséklet -4,5 fok, júliusban – 17,2, az évi középhőmérséklet – 7,1 fok. Az évi átlagos csapadékmennyiség 1 390 mm. A masszívum különböző részein más és más talajok alakultak ki.
A masszívum a bükkfák zónájában található, a magasabb régiókban Duschekia viridis erdők találhatók. A mészkőfelületeken a Kárpátokban egyedülálló Taxeto-Fagetum és Juniperetum sabinae csoportosulások alakultak ki. Ezen kívül olyan reliktum növények találhatóak itt, mint az Quercetum petreae, Fageto-Tilietum platiphyllae, Piceetum abietis és Betuletum pendulae.
A masszívumban közel 550 növényfaj él, többek között: Cotoneaster integerrimus, Juniperus sabina (az Ukrán Kárpátokban egyedül itt), Quercus petrea, Rhamnus cathartica, Tilia platyphillos, Taxus baccata fűfélék - Campanula carpatica, Cephalanthera rubra, Coronilla elegans, Cortusa matthioli, Iris pseudocyperus, Jovibarba preissiana, Saxifraga paniculata, Scabiosa lucida, Sedum hispanicum; továbbá - Arum alpinum, Corallorhiza trifida, Epipogium aphyllum, Erythronium dens-canis, Ophyoglossum vulgatum, Viola dacica, stb.
Az erdők állatvilága rendkívül egyedi: hiúzok, baglyok, fekete fakopáncsok, erdei macskák, vaddisznók, szalamandrák, szarvasok, leveli békák. A Vörös Könyvben szereplő fajokból is található néhány a masszívum területén, például a fekete gólya, a vidra, a kárpáti triton, stb. A területen található barlangokban többféle denevér él (19 fajta, közülük 8 ritkának számít): Miniopterus schreibersi, Myotis emarginatus, M. nattereri, Nyctalus leisleri. Télen közel másfélezer denevér található ezekben a barlangokban. Csak a „Druzsba” barlangban 1 000 állat él, amelyek 13 fajhoz tartoznak.
A terület rovar- és gerinctelen élővilága is változatos: Osmoderma eremita, Lucanus cervus, Rosalia alpina, Cerambyx cerdo, Parnassius mnemosinae, Duvalius transcarpaticus (Carabidae, Coleoptera).
A Kárpátok az Alpokkal és a Balkanidákkal együtt az európai kontinensen biológiai sokszínűséget tekintve a legszebb hegyeknek számítanak. Az Ukrán Kárpátokban a természeti kincsek intenzív kihasználása jóval később kezdődött meg, mint a hegység nyugati részében. Éppen ezért itt jelentős területeken maradtak fenn az eredeti természetes tájak, egyedi őserdők.
1968-ban az ukrán kormány rendeletet hozott a Kárpáti Bioszféra Rezervátum megszervezéséről 12 600 hektáros területen. A létrejötte után az évek során területe megtöbbszöröződött. Jelenleg a régió területének 2,5 százaléka tartozik a rezervátumhoz, amely 1992-től a UNESCO bioszféra-rezervátumaihoz csatlakozott.
A Kárpáti Bioszféra Rezervátum nyolc övezetre tagolódik:
Csornahorai természetvédelmi terület,
Szvidoveci természetvédelmi terület,
Máramarosi természetvédelmi terület,
Kuzijszki természetvédelmi terület,
Uglya-Sirokoluzsanszki természetvédelmi terület,
Nárciszok Völgye természetvédelmi terület,
Fekete-hegy botanikai védett terület,
Gyulai-hegy botanikai védett terület.
Adatlap
Kategória: Természeti érték : Védett területek
|
Járás: Técsői járás Cím: Kárpátalja, 90600 Rahó, Kraszne Pleszo u. 77. Telefon: +3803132-22193, +3803132-22632, +3803132-22659 E-mail: cbr@rakhiv.ukrtel.net, Kapcsolattartó: Kárpáti Bioszféra Rezervátum igazgatósága |
