• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

Sósújfalui fatemplom (Novoszelica)

A Királyházától nyolc kilométerre északkeleti irányban elterülő Sósújfaluba Cserna községen keresztül vezet az út (a királyházai vasútállomásnál térünk rá erre). Sósújfalu központjában egy palánkkal körbekerített, zsindellyel fedett fatemplom áll. Arányos építmény, bizonyítja, hogy a XVII. században élt mesterek ugyancsak értették a szakmájukat.

A görög katolikus Boldogságos Szűz Mária mennybevitele dolisnyák típusú fatemplom 1669-ben épült és irodalmi források tanúsága szerint Kacsalovics népi mester munkáját dicséri. A gótika minden szépségét sugárzó építmény kívülről monumentálisnak tűnik, belső tere parányi és meghitt. A teljes körű restaurálását 1981-ben végezték el, azóta múzeumként működik, bár az utóbbi időben a nagyobb egyházi ünnepeken a szertartás egy része is itt zajlik.

A hármas tagolású fatemplom bábinece (előtere) és hajója egyforma szélességű, míg az egyenes záródású keletelt szentély keskenyebb. Kettős nyeregtetőzete van. A bábinec fölött négyzetes alaprajzú, a harangháznál kiszélesedő, galériás, zsindelyborítású torony emelkedik a harangház fölött meredek, nyolcszögű szabályos gúla alakú toronysisak tör az ég felé. A templombelső festése több hullámban történt. A megmaradt falfestmények a vidék XVII. századi műkincseinek felbecsülhetetlen értékei. Legértékesebbek a hajót a szentélytől elválasztó ikonosztáz szentképei. Legkorábbi az ikonosztáz sorai fölött lévő 1673-ban Johann Svanykov által bizánci stílusban festett Pantokrátor. 1676-ból való az ikonosztáz Utolsó Ítélet ikonja. Alkotója ismeretlen, de már nem a bizánci iskola stílusjegyeit követi. Az ikonosztáz Szent Miklós életét bemutató ikonját Frantisek Mayer festette 1676-ban. A kompozíció középpontjában Szent Anna fogantatása ikon található.

Az egyik falon a 250 évvel ezelőtt készült festmény Krisztus urunknak a Golgotára vezető útját ábrázolja. Megrázó erővel. Emellett számos más bibliai történetet is elmesélnek a kor emberének. Káin és Ábel áldozatának bemutatása, Ábrahám története elevenedik meg ezeken a festményeken. A korabeli művész egy másik falon igen meglepő részletességgel és hűséggel ábrázolja a fenti, a mennyei Jeruzsálemet. Mely sokkal pazarabb, mint földi mása. De oly jellemző, hogy mindennél beszédesebben mutatják be a korabeli művészek magát a poklot...

Adatlap

Kategória: Műemlék, építmény : Egyházi épület, építmény