TRKPES KERES
SZLLSHELYEK
Kárpátalja területét olyan egykori, történelmi vármegyék adják, mint Bereg, Ung, Ugocsa, TELEPLSEK
Dunaújváros (1951 előtt Dunapentele, 1951-1961 között Sztálinváros) megyei jogú város Fejér megye délkeleti részén, a Duna jobb partján. A település a Dunaújvárosi kist... ISMERT SZEMLYEK
Romzsa Tódor 1911. április 14-én született Nagybocskón (Velikij Bicskiv). A huszti reálgimnázium elvégzése után Rómában, a pápai Gergely Egyetemen tanult... LEGFRISSEBB FRUMTMK
HRLEVL
Borzsovai református templom
A magyarok bejövetele előtt a Borzsován élt szláv népesség a görög-keleti vallás tanai szerint élt.
Borzsova egyházi központ volt már a szláv világban, s a magyarság megtérte után is az maradt. Lehoczky Tivadar azon állítása után igazodva, miszerint Borzsova a Szt. István hazabeli megtérés után mindjárt egyházi központtá, az egri egyházmegye legnagyobb esperesi kerületének székhelyévé vált, arra következtethetünk, hogy a római katolikus vallásra tértek át az e vidéken élő népek.
A tatárjárás után Borzsova megszűnt megyei központ, lenni, de névleg továbbra is az maradt a XIV. századig. Az új Borzsova népessége görög-keleti hiten volt a reformáció előtt. Benével, Kis-, Nagymuzsallyal egy egyházközséget alkotott.
A reformáció Borzsován 1552-ben mehetett végbe, ha elfogadjuk Zágonyi azon állítását, hogy Muzsalynak Borzsovával egy temploma volt, s hogy Muzsaly 1552-ben reformálódott. Borzsovára vonatkozólag is ezt az időpontot kell tekintenünk az áttérés idejének. E két illetve három község prédikátora, a benei volt katolikus pap, Vay Mihály lett. Ő tehát 1552–1564-ig Borzsovai prédikátornak írják. Az áttérés után Vay Borzsovára tette át lakhelyét, s ez időtől kezdve állandóan van prédikátora, lelkésze a községnek.
Borzsován a XV. században már templom állt, amelyhez később épült a toronnyal ellátott szélesebb templomrész. Ez a templom római katolikus volt.
A reformáció Borzsován minden nagyobb rázkódtatás nélkül ment végbe. Ennek megfelelően a templombelső felszerelésében nagyobbszerű változás, rombolás nyomai nem láthatók. Mégis 1799-ben sürgetővé válik a templomjavítás, később a bővítés. Mivel 1829-ben még a javítást nem valósították meg, gyűjtés indult az anyagiak előteremtésére. 1830-ban megindult az építkezés és 1835-ben ért véget. A régi torony nélküli templom keleti feléhez tornyot is építettek. 1833-ban új padokkal szerelték fel, majd 1840-ben Pál Sándor csinálta meg a szószék felé a koronát, Lórántffy Zsuzsanna megrendelésére.
1838-ban 453 lélek volt Borzsován református. Az átépítés után a templom új tornyába két új harangot öntöttek a gyülekezet közadakozásából, 1926-ban. A nagy harangon ez az írás olvasható: „Tebenned bíztunk eleitől fogva.” A kis harangon pedig „Az Isten a mi reménységünk”. Öntötte: Egri Ferenc, Kisgejőc 1926.
A templomot a XX. században két alkalommal nyitották fel: 1982-ben külső-belső felújítás történt a gyülekezet adományaiból.
A XIX. század második felétől van feljegyzés, a gyülekezet parókiájáról. 1934-től pedig ott lakó lelkésze van. A rendszerváltás után, rossz állapota miatt, le kellett bontani. Új parókiát 2000-ben kezdték el felépíteni, amit 2005-ben sikerült tető alá tenni.
Adatlap
Kategria: Műemlék, építmény : Egyházi épület, építmény
|
Jrs: Beregszászi járás Telepls: Borzsova (Borzsava) Cm: Beregszászi járás, Borzsova, Kossuth tér. Telefon: 803141-70-2-30 Kapcsolattart: Református lelkész |
