• Galéria
• Videók
• Események
• KárpátKVÍZ
• Fórum
• Telefonkönyv
• Receptek
• Hasznos
• Hírlevél
• Top
• Szállásadóknak
• RSS

A Nagybereznai járás

A Nagybereznai járás bemutatása

A Nagybereznai járás Kárpátalja északkeleti részén terül el, 30 kilométerre a megyeszékhelytől. A Perecsenyi és Volóci járásokkal határos, továbbá Lemberg megye Turkivszki járásával. Ezen kívül, a járás határos még Szlovákiával és Lengyelországgal. Rendelkezik egy határátkelővel is az ukrán-szlovák határon. Területe 810 négyzetkilométer, lakossága (1999. évi népszámlálás szerint) 29 ezer 883 fő.

A járás nemzetiségi összetétele:

ukránok - 93%
romák - 3%
szlovákok - 1%
egyéb - 3% (oroszok, magyarok, zsidók, moldávok stb.)

A járás területén egy városi típusú település - Nagyberezna - és 32 falu helyezkedik el.

A Nagybereznai járás területét már az i. e. 1. évezredben is lakták, erről tanúskodnak a régészeti leletek. Az első, járásról tett írásos említés 1409-ből származik. 1427-ben az ungvári Drugeth báró dominiumához tartozott. 1691-től pedig Bercsényihez került a terület. A helyi lakosok az 1700-as évek elején beálltak II. Rákóczi Ferenc kurucai közé. 1788-ra tehető a szlovák kultúra megjelenése a területen. 1894-ben jelent meg a járásban az első vasútvonal, amely nem csak a megyeszékhellyel, de Lemberggel is összekötötte a járást. A különböző korszakokban a járás más és más országokhoz tartozott - az Osztrák-Magyar Monarchiához, Magyarországhoz, Csehszlovákiához. A II. Világháború alatt a járás lakosai mindkét oldalon harconi kényszerültek. Ezután tömeges elvándorlás volt tapasztalható a járásból. 1945-ben a Nagybereznai járás csatlakozott az Ukrán SZSZK-hoz.

A járás szinte teljes területe hegyvidéken terül el, erdővel és patakokkal, folyókkal tarkított festői tájakon. Legmagasabb pontja 1463 méterrel fekszik a tenger szintje felett. A Nagybereznai járás gazdag erdőkben, ásványvíz-forrásokban és ásványi kincsekben.

A 90-es évek elején történő változások a járást is elérték, és megkezdődtek a korábbi állami vállalkozásokat privatizációja. Jelenleg 317 vállalkozás mûködik a járásban: 3 - állami formában, 200 - kollektív gazdaság, 46 pedig magán vállalkozásként. Az erdők gondozásával és újratelepítésével az 1955-ben létrejött Nagybereznai állami erdőgazdaság foglalkozik. Külföldi befektetések révén újraindult a konyhabútorgyártás. A járás területén több magánvállakozást találhatunk, továbbá egy ukrán-szlovák közös vállalkozást, egy konzervgyárat, több mezőgazdasági vállalatot, farmergazdaságokat stb. A járásban 88 magánkereskedelmi szervezet mûködik, amelyek közül 48 a falusi lakosságot szolgálja ki. A Nagybereznai járásban 36 iskola és egy szakközépiskola mûködik.

A Nagybereznai járásban fellendülőben vannak a hotelek, kempingek és bankok. A kempingek a hegyvidéken és a sífelvonók közelében helyezkednek el. A járás területén található egy 1866-ban létrehozott park, amely különleges és ritka növényeknek ad helyet, továbbá egy nemzeti természetvédelmi park is. Ezen kívül, rezervátumok is találhatóak a járás területén, amelyeket még Magyarország hozott létre 1908-ban. A járásban több építészeti remekmûvet csodálhatnak meg a látogatók, többek között, fatemplomokat. A járás egyik legnagyobb nevezetességei - a Knyahinanszki meteorit, amely 1866-ban csapódott be a területen és részletei a megyei honismereti múzeumban, továbbá Bécs és Moszkva múzeumaiban találhatóak meg, továbbá a karsztbarlangok.

Ukrán nyelvű információk a Nagybereznai járásról.

Adatlap

Járás neve: Nagybereznai járás

Székhely: Nagyberezna (Veliki bereznij)

Területe: 810 km²

Lakosság: 29883 fő

Nagyobb, nevesebb községek: Hajasd (Volocjanka), Havasköz (Lyjuta), Csontos (Kosztrino)