TÉRKÉPES KERESŐ
ÚTVONAL-AJÁNLATUNK
A Sipot-vízesés Kárpátalja egyik legszebb vízesésének számít. Speciális buszkirándulásokat szerveznek a látogatására Kárpátalja és a Kárpátokon túli szanatóriumokból, panziókból. A vízesés az Ökörmezői járás Fülöpfalva településétől 6 kilométerre található. A közelben található egy 1500 méteres sípálya. A kis folyó... ISMERT SZEMÉLYEK
Bartha Gusztáv 1963. szeptember 19-én született Mezőváriban. 1980-ban érettségizett a helyi középiskolában, majd az ottani gazdaságban dolgozott.
Tanult szakmája: szakács. 2001-től Nagyberegen él.
Versei, drámái és novellái 1980-t... TELEPÜLÉSEK
Akli-Öregakli magyar falu az ukrán-román határ mentén. A település Nevetlenfalu és Aklihegy között terül el, 33 km-re Nagyszőlős HÍRLEVÉL
A Ilosvai járás
A járás földrajzi elhelyezkedése
Az Ilosvai járás Kárpátalja központi részén fekszik. A Nagyszőlősi-, Beregszászi-, Munkácsi-, Szolyvai-, Ökörmezői- és Huszti járásokkal határos. A járás nagyobb része a Borzsova-folyó völgyében fekszik, a Kárpátok előhegyeinél. Területe 0,9 ezer négyzetkilométer. Lakossága - 103,6 ezer fő, ezen belül Ilosva lakossága - 10,3 ezer fő.
Az Ilosvai járás területén Ilosva városán kívül 47 település található. Ilosva 1982-ben kapta meg a városi címet.
A járás nemzetíségi összetétele:
ukránok - 98,1%
oroszok - 0,9%
magyarok - 0,3%
szlovákok - 0,3%
egyéb - 0,4%
A járás rövid története
Az Ilosvai járás 1949-ben jött létre. A terület benépesülése a neolitikum időszakában kezdődött (az i. e. V. évezredben) - mindezt az itt talált régészeti leletek bizonyítják. A járás területén találták meg a Kolodnyanszki Kurgánokat, amely a Kustánfalvai kultúra lakosságának építményei. A terület egy részén az I-II. századokban német törzsek éltek. A járás területén találhatunk két várromot is - a Bronecki és a Dovzsanszki várakét, továbbá körbekerített települések maradványait. Ezek története az ókori Római Birodalommal függnek össze. A XVI-XVII. században, egyetlen szeg felhasználása nélkül épült fatemplomok ma is helyet adnak az ősi kézzel írt könyveknek és az ikonoknak. A Dovzsanszki-vár a XVII-XVII. században épült egy favár alapjain és hosszú időn keresztül Teleki László gróf nyári rezidenciájaként funkcionált. A járás lakosságának egy része részt vett az 1514-es Dózsa György vezette parasztfelkelésben, továbbá az 1703-1711-es Rákóczi vezette szabadságharcban.
Az Ilosvai járás lakosságának nagyobb része a mezőgazdaságban tevékenykedik. A járás területének nagy részén az emberek káposztát, paradicsomot és paprikát termesztenek. Az itt termesztett korai káposzta az ukrajnai nagyvárosok piacára kerül. A terület lakosainak egy része Ukrajna keleti régiójában keres munkát vagy a határon túl. Akik otthol maradnak, az oktatásban, egészségügyben, erdőgazdaságban és az iparban találtak munkát. A járás egyik legnagyobb vállalata a 'Sanders', amely exportra gyárt szöveteket. Ezen kívül, építőipari és erdőgazdasági vállalat is található a járásban. Az itt készített bútorokat Ausztriába, Olaszországba és további európai városokba exportálják.
Jelene
Dolha az egyetlen olyan falu Ukrajnában, amely felsőoktatási intézménynek ad helyet - egy gazdasági kollégiumnak, ahol bankárokat stb. képeznek. A járásban 22 középiskola, 22 általános iskola és 17 elemi iskola, továbbá 45 könyvtár mûködik. Ezen kívül, 5 múzeum, egy hotel, két turistabázis és a 'Fakelj' sport- és gyógyászati komplexum várja a látogatókat. Az Ilosvai járás területén nemsokára megnyitják a 'Zacsarovanij kraj' (Elvarázsolt táj) nemzeti természetvédelmi területet.
Adatlap
Járás neve: Ilosvai járás
Székhely: Ilosva (Irsava)
Területe: 900 km2
Lakosság: 103600 fő
Nagyobb, nevesebb községek: Beregkisfalud (Szilce), Dolha (Dovge), Bilke (Bilki), Ilonca (Ilnicja), Kovácsrét (Kusnicja)
Kilátás Ilosvára